A keresztény ember

"Egy keresztény soha nem lehet életunt és szomorú! Aki szereti Krisztust, az egy örömteli és örömet sugárzó ember." Ferenc pápa

Teréz anya nyolc parancsolata

1. Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet.
    Ne törődj vele! Te csak építs!

2. Ha valakinek segítesz, furcsán néznek rád az emberek.
    Ne törődj vele! Te csak segíts annak, akinek szüksége van rá!

3. Ha mindent megteszel a világért, helyébe rúgást fogsz kapni.
    Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!

4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
    Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

5. A becsületesség, tisztaság és igazmondás támadhatóvá tesz.
    Ne törődj vele! Te csak légy becsületes, tisztességes, őszinte!

6. Az emberek ésszerűtlenül gondolkodnak, helytelenül cselekszenek és önzők.
    Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!

7. Ha jót teszel, azt mások úgy veszik, hogy hátsó szándék vezet.
    Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

8. Ha ezek a céljaid vezérelnek, hamis barátaid, és igaz ellenségeid lesznek.
    Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!

Találkozások

Minden egyes nap beszélgetünk emberekkel. 

Lehetnek ők családtagok, barátok vagy teljesen ismeretlenek. 

Ha csupán pár percre is de összefonódik életetek.

 Olykor csak felszínes beszélgetésekről van szó,

 Olykor mély nyomokat hagynak szívedben.

 Olykor megnyugtatnak, máskor felkavarnak, 

 Olykor a beszélgetés után szárnyalni tudnál a boldogságtól,

 Olykor sírni a szomorúságtól.





Ne feledd, találkozásaid hatással vannak az emberekre, 

ha csak arra a pár percre is, de Isten rád bízta embertársadat,

hogy megnyugtasd, megvígasztald, meghallgasd, megsegítsd, örömöt nyújts.

Amikor neked lesz szükséged egy jó beszélgetésre, ne aggódj, Isten kiválasztja majd számodra is a legmegfelelőbb emberkét, aki támaszt nyújthat neked.

Bízz Benne

Isten vezet,

Isten táplál,

Isten véd,

Isten gondot visel.

Isten mindig valami JOBBAT tartogat számodra!
Lehet, hogy most fáj, de bízz benne, Ő jobban tudja, hogy mi jó neked!

Célja van az életeddel, minden nap tanítgat, formál, hogy azzá tudj válni, aki majd beteljesíti tervét!

LÉGY TÜRELMES, MEG FOGJA MUTATNI MAGÁT!

Mi az ÁLDÁS?

Amit tiszta szívemből megáldok, az áldásként száll vissza rám.

Megáldani annyit jelent, hogy egy személy vagy egy helyzet számára Isten kegyelmét kérni; valamely személy vagy helyzet számára jót kívánni. 

Megáldhatok barátot és ellenséget, várost és vidéket, mindazt, ami életemet betölti, s ekképpen minden áldás lesz számomra.

Áldjon meg téged az Örökkévaló

És őrizzen meg téged!

Ragyogtassa rád orcáját az Örökkévaló

és könyörüljön rajtad!

Fordítsa feléd orcáját az Örökkévaló

és adjon neked békességet!

Alázat

Mindenki törekedhet arra, hogy utolsó legyen,

Nem azért, mert kevésre tartja magát, 

Hanem mert másokat többre tart.

Én is törekedhetek utolsó lenni, 

Nem azért, mert kevésre tartom magam, 

Hanem mert másokat többre tartok.

Cselekedj!

Segíteni akarsz másoknak? Áldás akarsz lenni mások számára? 

Akkor ne várj, hanem KEZDEMÉNYEZZ! 

A „TÖKÉLETES PILLANAT” csak ritkán érkezik el. 

Egy régi zsidó közmondás szerint „a bölcs azonnal megteszi, amit az ostoba csak utoljára.” 

Néha kínos, ha nekünk kell beszélgetést kezdeményeznünk. 

Ha segítségünket ajánljuk fel, a visszautasítást kockáztatjuk. 

Félreértéshez is vezethet, ha adni akarunk. 

Ilyenkor felkészületlennek érezzük magunkat, kényelmetlen helyzetként éljük meg. 

Tanuld meg túltenni magadat ezeken a kínos és bizonytalanságot okozó érzéseken. 

Tekints előre bátorsággal és CSELEKEDJ!

Amikor nehéz Imádkozni

Sokszor a napi események, beszélgetések olyan hatással vannak rám, hogy nap végén nem sikerül az agyamat kikapcsolnom és csak az aznapi gondok foglalkoztatnak.

Ilyenkor nagyon nehéz imádkozni, elcsendesedni, elhallgattatni gondolataimat.

Ekkor van az, hogy úgy érzem elhanyagolom Istent.

De jó volna, ha csettintésre elszállnának gondjaim és csak Rá tudnék koncentrálni.

Van hogy egyes dolgokat csak napok múltán sikerül feldolgoznom.

Minazonáltal örülök, hogy olyasmi történik velem, ami sokáig foglalkoztat.

Ez azt jelenti, hogy zajlik az élet körülöttem és bármi is történik abból csak tanulhatok.

Bízom Istenben, hogy megért engem és megtanít majd arra is, hogy hogyan tudjam figyelmemet rá irányítani, még akkor is, ha az nagyon nehéz.

Angyali barát

Esteledni kezdett.

Lili szívében mérhetetlen szomorúsággal ült le a nagyváros egy kis utcájának járdaszélére. 

Egy-egy járókelő ránézett, de furcsálló tekintettel tovább is haladt.

Lili nem tudott semmi másra gondolni, csak az elmúlt napok eseményeire.

Csalódottság, elhagyatottság érzései kavarogtak benne, mintha még a barátai is elfelejtkeztek volna róla. 

Lelke mélyén csak arra vágyott, hogy valaki észrevegye őt, szeretettel átölelje és meghallgassa.

Egyszer csak a saját nevét hallotta kiáltani: "Lili, Lili!". 

Hirtelen felkapta fejét és meglátta egyik barátnőjét aki felé rohant: "Lili, de jó, hogy megtaláltalak, már órák óta kereslek! Valami azt súgta, hogy baj van veled."

Lili meghatottan felállt, átölelte barátnőjét és könnyek között csak annyit mondott: "Köszönöm!".

Öregség

Az öregség a legnehezebb szakasz az ember életében és a legfontosabb is.

Az öregeknek nehéz keresztet kell vinniük.

Isten azt mondja nekik, hogy még nem tettetek eleget, még nem elég!

Egy hétfő reggel

Ma reggel útban voltam a munkahelyem felé ... még a harmadát sem tettem meg, amikor megláttam egy ideges hölgyet, tudjátok olyat, aki úgy néz, mint aki mindjárt megszólít téged.

Egy másik városból jött kocsival, de eltévedt a kis utcákon, útbaigazítást szeretett volna kérni. Gyorsan végiggondoltam merre is kellene menjen.

Fordultam jobbra, balra ...

- Húha, gondoltam magamban, szegény nagyon messzi keveredett és ezeken a kis utcákon tuti el fog tévedni. Oh, hogy magyarázzam el neki merre menjen?!

Bajban voltam ...

Egy hirtelen ötletem támadt, gondolkodás nélkül mondtam:

- Én is a környékre megyek, beülök mellé és irányítom.

Amint kimondtam, rögtön végigsuhant az agyamon, egy gondolat 

- Hova gondolsz? Az emberek csak úgy nem ültetnek be mindenféle idegent maguk mellé a kocsiba.

Ránéztem. Láttam, hogy egy pillanatig tényleg hezitál, de aztán beleegyezett.

Szegény egész úton ideges volt, amiért így eltévedt és csak amikor megérkeztünk ismerte fel a körforgalmat ahonnan tudta, hogy tovább merre kell menjen.

Én kiszálltam és folytattam a sétám, amelyből ő megspórolta nekem az utam legnehezebb részét, A DOMBRA VALÓ FELKAPTATÁST.