Mi mindenért lehetünk hálásak Istennek visszatekintve az elmúlt évre?
Az én 2015-ös évemre kifejezetten az volt jellemző, hogy Isten napról napra, hétről hétre tanítgatott, hogy jobb ember lehessek, hogy közelebb kerülhessek hozzá.
Próbákat állított elém, hogy tanítgasson. A lelkileg legjobban megrázó próba egy számomra kedves ember barátságának elveszítetése volt. De Isten mindenből csak a jót hozza ki, megerősített testben és lélekben egyaránt.
Hálás vagyok a családomért, régi és új barátaimért, munkahelyemért, a Taizében töltött felejthetetlen hétért. Hála Istennek, hogy anyukám műtéte jól sikerült.
Hála Istennek a körülöttem levő emberek jóságáért, kedvességéért, vígasztaló szavaiért, bátorításukért. Köszönöm a boldog és önfeledt perceket, a vicces szituációkat. Hála a nevetésért és a könnyekért, a boldog és szomorú percekért.
Hála azokért az emberekért is akikkel csak pár percre, órára oszthattam meg életem, egy mosolyukkal, egy kézfogásukkal, egy segítő cseledetükkel, szavukkal hozzájárultak, hogy a napom, napjaim örömmel telik lehessenek.
Hála azékért az emberekért, akik tanítgattak új ismeretekre, jóra, emberségre, tudatosan vagy tudattalanul.
Hála azokért, akik életükkel példát adtak számomra, hogy hogyan élhessek Isten hűséges gyermekeként.
Sok embert megismerhettem ebben az évben, mindenki egy-egy egyésniség volt, egy-egy csoda.
HÁLA ISTENNEK, HOGY FELFEDEZTEM MENNYI ÉRTÉK VAN AZ EMBEREKBEN ÉS A VILÁGBAN!!!
Hála Istennek a nehézségekért, a szomorú pillanatokért, melyek segítettek, hogy bölcsebb lehessek.
HÁLA ISTEN GONDVISELÉSÉÉRT, SZERETETÉÉRT, NÉLKÜLE SEMMI NEM LENNE UGYANAZ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése